Előszó

Furcsa alakú tárgy. Pálcika, felső részén gyűrűhöz hasonló fejjel. Alámerül a fénylő folyadékban, majd ismét felbukkan.

1. Felvonás

A gyűrűbe kis lemez ragadt az anyagból, ami a belefújódó levegő hatására kerekedni kezd, egyre tágul és gömbölyödik, hatalmasra nő. Óvatosan mozog létének határán. Egyszer csak gondol egyet és lassan elengedi a keretet. Életének minden perce drága. Kis pattanással függetlenné válik. Eleinte lomhán halad előre a sűrű levegőben, teste felületén ezernyi színben tökröződik a fény. Aztán felkapja egy enyhe fuvallat.

2. Felvonás

Szabad vagyok! Végre szabad! Könnyedén repülök az áramlattal. Érzem a meleget, érzem a szelet, ami visz messzire, magasra, lassan, gyorsan, gyengéden, erősen, csak ő tudja merre. Boldoggá teszem azt, aki meglát.

3. Felvonás

Boldoggá? - kérdi és kezével elhessint egyet, ami az érintés hatására - pukk - köddé is válik. Majd csak nézi sorban a többit - pukk - pukk - pukk - nem érinti meg - pukk - pukk - pukk - kis foltot hagyva a kövön - pukk - pukk - pukk - kis foltot hagyva a korláton - pukk - pukk - pukk - a széken - pukk - pukk - pukk - a napernyőn... Kisfoltot!

Utószó

Miért nem pattan szét a glicerines szappanbuborék?

"A freelandi bányagépészeti fôiskola hallgatója vagyok. **muhahaha** Az utóbbi két évben sokféle buborékképzô keverékkel kísérleteztem. Eredményeimrôl a pennsylvaniai diákköri konferencián is beszámoltam. A buborékok a víz párolgása miatt pukkannak szét. A glicerin csökkenti a víz párolgási sebességét." ñ