- A virágok túlélték-

Hát basszus. Az egész úgy indult, hogy felkeltem egy álmatlan éjszaka után, és kinyitottam az ablakot, hogy bejöjjön a reggeli levegő. Nem vettem észre a két ablak közé tett virágaimat, és lezuhant mind, úgy, hogy a fadarab (ami a megemelő alátét volt a virágok alatt) ráesett a Vasen vázára, aminek letört a széle és a benne lévő fehér dekorhomok mintd szétszóródott a konvektor alá meg a számítógépre, a vizes virágfölddel elegyedve. Feladom.

- ...és szerinted ez vicces...?

- Nem, nem ez a vicces. ÉN vagyok a vicces.

.oOo.

- Katasztrófa turizmus -

Az a helyzet, hogy aki mostanában nem látott élőben igazán durva rombolást, és valami miatt vágyik rá hogy lásson, annak tudom ajánlani a Kálvin tér aluljáróját. Bár mikor legutóbb jártam ott már el volt takarva az a rész, de hátha szerencsétek lesz. Én eléggé meglepődtem rajta. Szerintem ők is rájöttek, hogy jobb ha a Nagyközönség nem lesz tanúja az eseménynek.

Valahogy olyan érzésem volt a dologgal kapcsolatban, mint mikor kiskorunkban összetörtük azt gomba alakú üveg karácsonyfadíszt a nagyinál, és gyorsan elbújtunk és megpróbáltuk megjavítani. (Aminek egyébként az lett a vége, hogy összeragasztottuk, de amikor vissza akartuk tenni a fára újra leesett és megint eltört...)

Bár lehet, hogy ebben az esetben csak a látványtól akarnak megkímélni, vagy a zajtól. Mindenesetre van valami "jaj elrontottam de gyorsan megjavítom titokban amíg senki sem veszi észre" - hangulata. Főleg mert úgy néztek rám, mintha lebuktak volna. Tisztára olyan érzésem volt mintha épp valami olyat látnék amit nem lenne szabad. Érdekes.

***Jaj, gyorsan, csak meg ne lássák! Úristen! Ott az a lány! Miért áll az ott!? Meglátta! Tuti hogy meglátta! Pedig próbáltuk kihasználni az emberek figyelmetlenséget, és azt, hogy csukott szemmel járkálnak a világban. Ki gondolta volna, hogy valaki lát is, nem csak néz!? Most mi lesz? - Nem baj Pista, csak gyorsan fedd le, remélhetőleg nem látta még más, végülis még senki más nem állt meg...*** ñ